Galéria

1964-től napjainkig

Gyermekotthonunk története 1964. szeptember 4-ével veszi kezdetét – ezen a nevezetes napon írták alá alapító okiratát, az akkor Cseppkő utcai Gyermekváros néven megnyíló intézetnek.

A 25 éves jubileumra készített brosúra a következőket írja az intézet életre hívásáról: „A népgazdasági beruházásból létesített épületekben 320 férőhellyel nyílt meg a koedukált intézet. A felszabadulás után ez volt az első nevelőotthoni célra épült, pedagógiai szempontokat is figyelembe vevő modern épületegyüttes (egy főépületből és nyolc pavilonból), melyet Preisich Gábor Ybl-díjas építészmérnök tervezett.”

Ötven év – két emberöltő! Az első óvodások ma már nagyszülők; az unokáik is nagyobbak annál, mint ők voltak hajdanán, beköltözésük idején. Fél évszázad alatt rengeteget változtak a gyermeknevelési elképzelések, elvek s velük együtt a gyakorlat. A hajdani kicsit katonás rend, szigor fokozatosan  oldódott, s a család, a nagy család mintáját követve mindinkább a gyermekbarát, szeretetteljes otthon megteremtésére és működtetésére törekedtek.

A Cseppkő gyakran hallatott magáról, főképp élenjáró újításainak köszönhetően vívott ki hírnevet, elismerést magának. A vezetői, munkatársai közé tartozó nagy egyéniségekre, kiváló szakemberekre – a karizmatikus, fiatalon elhunyt Populás igazgató úrral az élen – méltán lehet büszke az intézet.

Az épületek, pavilonok csak külső megjelenésükben változatlanok – belső tereik kialakítása, berendezése, technikai felszereltsége a folyamatos megújulás jeleit viselik magukon. Külcsín és belbecs tekintetében egyaránt sokkal barátságosabbá vált a Cseppkő. A környezete is, a nagy kopár udvar az évtizedek alatt szép parkká „nőtte ki” magát.

Nyitáskor nyolcvan óvodás gyermeknek, valamint 240 általános iskolás fiúnak és lánynak adott otthont a Cseppkő, saját óvodája és belső iskolája volt. Az óvoda 2011-ig az intézmény szerves részeként működött, az iskola mindössze négy évig. Ettől kezdve a nyitás, az integráció jegyében a közeli iskolákba íratták be a gyerekeket; napjainkban is így van, csak sokkal több intézményben tanulnak cseppkős diákok, mint 3-4 évtizeddel ezelőtt.

Visszatérve a kezdeti évekre: az első igazgatók, Fodor János és Marton Ferenc 1964 és 1968 között irányították a Cseppkő utcai Gyermekvárost. Őket Váczi András követte, aki 1982-ig állt az akkoriban Münnich Ferenc Nevelőotthonnak átnevezett intézet élén. Ezekre az évekre esnek az első reformok: a már említett belső iskola megszűnt, ifjúsági csoportot hoztak létre és a figyelmet egyre inkább a hosszú távú nevelésre összpontosították. Említést érdemel az óvodában folyó szakmai munka, amelynek színvonala kimagasló színvonalon állt.

A teljes megújulás időszaka dr. Populás Antal igazgató nevéhez fűződik, aki 1982-től haláláig, 1997-ig vezette a – 1898-től ismét Cseppkő nevet viselő – gyermekotthont. Róla és a vele dolgozó testületről joggal mondják, hogy törekvéseikkel messze megelőzték korukat. Csak címszavakban a periódus változásairól: családi csoportot alakítottak ki intézeten belül, a B/4-es pavilonban és felmenő rendszerű, kis létszámú csoportot az új B/1-es épületben.

Jelentős társadalmi segítséggel felépült a 18 lakásos garzonház, az utógondozás házon belüli pillére. 1991. novemberi átadása óta a biztos családi háttérrel nem rendelkező, felnőtt növendékek önálló életkezdéséhez nyújt hosszabb távon, 5 éven át igen nagy segítséget, hiszen az első önálló lakást biztosítja számukra. Az otthonunkat elhagyó, önálló életüket megkezdő fiatalokat sem hagyjuk magukra, alapítványainknak köszönhetően érdemi anyagi segítségben részesíthetjük őket.

Ugyancsak 1991 őszének újdonsága a budapesti Szondi utcában kísérletképpen megalakított, kis létszámú lakásotthoni csoport, a gyerekek városi lakóközösségbe integrálásának céljával. Ezzel egy időben a Nógrád megyei Bér községben családi házat vásárolt a Cseppkő, hogy a városi környezetbe nehezen beilleszkedő gyerekek érdekeit szolgálja; másfél évtizede már nevelőszülői formában.

Iskola-előkészítő csoport alakult, s az otthon szakemberei segédanyagot dolgoztak ki az óvodás és iskolás korosztály egyéni fejlesztési tervéhez. Az otthon bevételeinek növelése érdekében létjogosultságot nyert és mind nagyobb szerephez jutott a lobbizás.

Megnyíltak az ország-világ kapui a Cseppkő előtt: pályázással, szponzori támogatással a nevelők szakmai utakra, a gyerekek pedig egyre több táborba jutottak el, külföldre is, részben csereüdülések formájában. Az intézetnek adományozott, cseppkős igények szerint felszerelt Ikarus autóbusszal kirándulásokra, országjárásokra vitték csoportjaikat a nevelők. Az utazások során minden alkalmat megragadtak a haza, a határainkon túli magyar lakta területek kulturális értékeinek, történelmének, hagyományainak megismertetésére, ápolására. Az otthon hagyományait tiszteletben tartották és új eseményekkel bővítették a programok sorát.

Az ünnepekre kezdetektől fogva nagy figyelmet szenteltek a Cseppkőben. Igazi, meghitt karácsonyokat tartottak a szeretet jegyében, készülődéssel, ajándékok készítésével, sütéssel-főzéssel. A Mikulás-napok, a gyertyás tortás születésnapok sohasem maradtak el – mindent úgy ünnepeltek meg, ahogy a családban szokás.

Varga László 1997 és 2010 között volt igazgatója az otthonnak, az ő idejére esik az intézmény megreformálása az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően. Beleértve az épület átalakítását, a három gyermekotthoni egység létrehozását, továbbá egy közösen kidolgozott szakmai könyv megírását, a belső óvoda önálló működésű egységgé alakítását, valamint a heterogén csoportok életre hívását.

A direktori stafétabotot 2010-ben dr. Herczeg Krisztián vette át, aki fiatalos lendülettel menedzseli elődei örökségét, a rá bízott otthon és mindenekelőtt otthonlakók sorsát. Vezetésével a Cseppkő Gyermekotthon a hagyományokat tisztelve, az évtizedek során megteremtett értékeket megőrizve új utakon jár. Mindazokat a lehetőségeket megragadva, amelyeket korunk „felkínál” egy nagy múlttal rendelkező, folyamatosan megújuló gyermekotthon számára.

A Cseppkőben heterogén, koedukált csoportokban, a testvéreket együtt tartva nevelkednek a gyerekek. A béri otthon sikere a saját nevelőszülői hálózat létjogosultságát igazolja és ösztönzi a bővítés, továbbfejlesztés szándékát. 

Az természetes, hogy gyerekeinket szeretetteljes, családias légkörben neveljük, s hogy szívügyünk egyéniségük, képességeik kibontakoztatása, törekvéseik és álmaik megvalósításának segítése.

Otthonunkban olyan szakkörök, stúdiók, programok, sportolási lehetőségek közül választhatnak, amelyek értelmes, sokszínű szabadidő-eltöltést, pályaválasztásuk megkönnyítését, érdeklődésük felkeltését, tehetségük felfedezését és gondozását, azaz testi-lelki épülésüket szolgálják.

Ezeken túl tréningeket szervezünk, táborokba, kirándulásokra, sporteseményekre visszük a gyerekeket, és persze rendelkezésükre áll az internet, ami nélkül manapság nem képzelhető el az élet.

Végezetül: ha Cseppkő, akkor Varázscsepp! Hagyományt teremtő szándékkal, saját ötletünk megvalósításával hívtunk életre ezt a színvonalas tehetségkutató eseménysorozatot. Az országos versenyt egyéni és csoportos műsorszámok bemutatására, öt kategóriában írjuk ki a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő 8-18 éves korú fiatalok számára. Négy sikeres rendezvény után elmondhatjuk, hogy biztosak vagyunk a folytatásban!